A karácsonyi perfekcionizmus elengedése meditációval

2021. december 10. | Karácsony, Mindfulness, Stressz

A perfekcionizmus az a meggyőződés, hogy ha tökéletesen élünk, tökéletesen nézünk ki és tökéletesen cselekszünk, minimálisra csökkenthetjük vagy elkerülhetjük a hibáztatás, az ítélkezés és a szégyen fájdalmát. Ez egy pajzs. Ez egy húsz tonnás pajzs, amit azért cipelünk, hogy megvédjen minket, pedig valójában ez az, ami megakadályoz minket a szárnyalásban. – Brené Brown

„Végezzünk minden munkával tökéletesen, miközben legyen erőnk „hangulatba kerülni az ünnepekre”, keressük meg a legjobb ajándékot, miközben az ünnepnek nem az ajándékozásról kellene szólnia.” A decemberi hajszában sokkal inkább láthatóvá válik, mennyire igyekszünk tökéletesnek lenni, megfelelni sokszor egymásnak ellentmondó elvárásoknak is. Ám mivel ilyenkor a nyomás növekszik, többször szembesülünk saját sebezhetőségünkkel, tökéletlenségünkkel – legyen szó a munkatempó miatt kialakult fáradtságról, vagy arról, hogy hiába igyekszünk, nem tudunk megfelelni a közösségi média tökéletes karácsonyképének. A perfekcionizmus stresszel jár, hajszolttá és csalódottá tesz, ezért fontos felismernünk, és megtanulnunk kezelni.

Dr. Brené Brown szerint a perfekcionizmus egy önpusztító és addiktív hitrendszer, amely ezt az elsődleges gondolatot táplálja: „Ha mindent tökéletesen csinálok, elkerülhetem vagy minimalizálhatom a hibáztatás, az ítélkezés és a szégyen fájdalmas érzéseit.” A perfekcionizmus elérhetetlen cél, egy belső hajtóerő, ami rengeteg időt és energiát emészt fel feleslegesen. A perfekcionizmus függőséget okoz, mert amikor például megtapasztaljuk a szégyen érzését, azt hisszük, hogy ennek oka a tökéletlenségünk, hogy „nem vagyunk elég jók”. Ahelyett, hogy megkérdőjeleznénk a perfekcionizmus hibás logikáját, még jobban belemerülünk abba a törekvésünkbe, hogy csak azért is mindent jól csináljunk. A perfekcionizmust azonban pont a szégyenérzet, önhibáztatás mozgatja.

Bár szeretjük úgy feltüntetni, a perfekcionizmus nem önfejlesztés, hanem elkerülő mechanizmus, a kényelmetlen érzések elkerülésére tett folyamatos kísérlet mások jóváhagyásának, dicséretének kisajtolásával. Brené Brown szerint érdemes megértenünk az egészséges teljesítmény és a perfekcionizmus közötti különbséget azzal, hogy elmozdulunk a „mit gondolnak mások” kínzó kérdései felől önmagunk elfogadásának irányába.

Ne retusáld ki!

Az úgynevezett „ünnepi perfekcionizmus” magas követelményeket és elvárásokat támaszt, ami csekély élvezethez, sőt kudarcérzethez vezet. Ám a karácsony előtti időszak túlfeszítettségének és magas elvárásainak nyomását akár arra is használhatjuk, hogy találkozzunk önmagunk tökéletlenségével, azokkal az érzetekkel, amelyeket el szerettünk volna nyomni az állandó megfeleléssel. Amikor ezeket a fájdalmas érzelmeket elaltatjuk, valójában a pozitívakkal is ezt tesszük. Ahelyett, hogy egy hiba esetén azonnali kiretusálásba kezdenénk, érdemes megállnunk, és légzésünk segítségével befelé, testi érzeteinkre figyelnünk anélkül, hogy meg akarnánk ezeket változtatni. Minél inkább sikerült elidőznünk ezekkel az érzetekkel, annál inkább rájövünk, hogy nem kell őket elkerülnünk, így lassan kiszabadulhatunk a tökéletesség ördögi köréből.

A perfekcionizmus ellenszere az önmagunkra helyezett fókusz és a kedvesség: érdemes apró gesztusokkal meglepnünk magunkat akár naponta is. Ez lehet egy édesség, valamilyen kényeztető dolog, vagy akár önmagunk felmentése is egy tökéletes idea alól.