Minden szünet feltölt szerinted?

Mit jelent egyáltalán a tudatos, feltöltő szünet? Ezzel a témával sokat foglalkozunk a mindfulness tréningjeimen és nekem is fontos személy szerint. Vannak ugyanis azok a szünetek, amikhez már-már szokásosan nyúlunk egy nehéz napon: telefongörgetés, tévézés, pohár bor, dohányzás, még egy kávé, egy kis csoki, zenehallgatás, telefonálás.

És mielőtt ezeket a tevékenységeket elraknánk egy rossz dobozba, képzeld, nem a konkrét dolgon fog múlni, hogy az milyen hatással lesz rád. Nem is szoktam senki lebeszélni arról, hogy bármit csináljon vagy sem. Viszont, ha átgondoljuk most egy percre, mitől függ az, hogy pihentető lesz-e a szünet vagy sem, akkor talán feljönnek a következők:

Mennyire automatikusan végzed: gondolkozol-e egyáltalán azon, hogy ezt szeretnéd-e csinálni, vagy már csinálod is robotpilótában?
Milyen helyzetekben csinálod: akkor, amikor fáradt, éhes, ingerült vagy, amikor unatkozol vagy halogatsz valamit?
Meddig csinálod: abba tudod-e hagyni akkor, amikor szeretnéd, vagy rendszeresen több időt töltesz el vele, mint tervezted?
Hogy vagy utána: tényleg nyertél egy kis plusz energiát?

Amikor tehát a héten a pihenésre gondolsz, a konkrét tevékenység helyett megpróbálhatsz ezeken a kérdéseken végig menni. De nem is csak végigmenni fejben, hanem megérezni, hogy milyen tapasztalat az, amikor szünetet tartasz.

Erre a hétre a Kapcsolódó séta meditációmat vettem fel. A sétával kapcsolatban szeretem ráirányítani a csoportjaim és saját magam figyelmét, hogy vajon most ki sétál, stressz séta-e az, ami éppen folyik, vagy lehet kapcsolódni magunkhoz és ahhoz, ami körülvesz? Rágódásra használjuk fel vagy öngondoskodó töltődésre?

És ha azt érzed, hogy ezt azért nehéz gyakorolni, és talán már elkezdtél kételkedni itt a kihívás második hetén, hogy nem is tudsz pihenni napközben, elmondanám, hogy egy jelenlétben követett séta elsőre nem annyira érdekes az agynak, mint például a hírek görgetése. Feljöhet elkalandozás, unalom, sürgetettség. De ez is ugyanolyan gyakorlás, mint a test edzése. Kicsit lejövünk az ingerekről és megismerjük a pihenés egyéb, hosszú távon hasznos formáit. Remélem, velem tartasz ezen a héten is!