„A tudatos jelenlét gyakorlásának egyik fontos eleme az, hogy fel- és elismerjük, hogyan érezzük magunkat valójában – ami más, mint ahogy szerintünk érezni kellene magunkat.” – Anna Black
A nagy sebesség, az állandó rohanás és gondolkodás eltávolított minket a testünktől, annak érzeteitől. A kapcsolódás hiánya miatt gyakran megijedünk, ha testünk valamiféleképpen jelez, és mindent megteszünk azért, hogy megússzuk a ránézést ezekre a testi szintű kényelmetlenségekre. A lassítás, a szünet, a megérkezés emiatt eleinte nehéz lehet, hiszen óhatatlanul „szembesít” minket az eddig elkerülni vágyott diszkomfort-érzetekkel.
Világunk arra ösztökél, hogy szabaduljunk meg negatív érzéseinktől, ám ez nemcsak lehetetlen, de rengeteg energiát is felemészt. Ugyan az olyan elkerülő manőverek, mint az állandó tevékenykedés átmenetileg látszólagos nyugalmat hozhat, hosszú távon rengeteg feszültség halmozódik fel bennünk az ellenállás miatt, ami a stressz csökkentése szempontjából sem segít. Ahhoz, hogy ránézzünk arra, ha valami nyom, feszül, szúr, bizsereg, viszket vagy bekeményedik, elsősorban bátorság kell, hiszen rengeteg stresszes történet, forgatókönyv indulhat meg bennünk az adott testi érzettel kapcsolatban. Mégis ha megtanulunk összekapcsolódni velük, akkor lehetőséget adunk magunknak a változtatásra, öngondoskodásra, például egy jóleső nyújtásra, pihenésre, így a nagyobb jólétre is. A testünkbe való megérkezéssel mélyebb önismeretet szerzünk, és felfedezhetjük, hogy a kényelmetlenségek nemcsak életünk szerves részei, de folyton mozgó, változó velejárói is.
Mindfulness gyakorlat az elfogadással:
A stressz csökkentése végett a napunk folyamán bármikor megállhatunk és „becsekkolhatunk” a testünkbe, hogy megnézzük, mi van épp jelen. Érzelmeinkhez például mindig kapcsolódik valamilyen testi érzet is. Ha például a „félek” helyett megnevezed, mit érzel pontosan a testedben, például „összehúzódik a gyomrom”, akkor elejét veszed a gondolati katasztrofizálásnak, könnyebben megnyugszol. Meghatározhatod az érzet nagyságát, intenzitását, megfigyelheted a változásait vagy éppen a beragadottságát, megállapíthatod a színeit, alakját, és kíváncsian felfedezheted, mi történik a kényelmetlenséggel, ha minél konkrétabban körülírod, és összekapcsolódsz vele. Akár megkérdezheted tőle azt is, mire lenne szüksége ebben a pillanatban. Ha a kellemes érzeteket is bevonod, és ugyanilyen alapossággal figyeled meg őket, ellazíthatod a túlzott fókuszt a fájdalomra.
Ajánlott meditáció a slowtime.hu oldalunkról: Elfogadni a kényelmetlenséget ››
Oszd meg a cikket másokkal is!
0 hozzászólás